Marosvásárhely

Marosvásárhely

Marosvásárhely (románul Târgu Mureș – a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș, németül Neumarkt am Mieresch, latinul Novum Forum Siculorum) város Romániában, Maros megyében. A székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik, Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.

Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos említése Novum Forum Siculorumnak nevezi a várost. A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt. Idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos kiváltságot kapott, míg végül megkapta a szabad mezővárosi rangot. 1601-ben a 15 éves háború nyomán a császári zsoldosok Basta György vezetésével felégették várost. A város felégetése után megnőtt az igény egy falakkal körülvett vár építésére, ezért ennek az építésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A városi élet kialakulása igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.

A legmagasabb nyilvántartott népesség 164 445 lakos volt (1992),aminek 51,4%-át magyarok tették ki. A 2002 népszámlálási adatok szerint a magyarság kisebbségbe került. A legfrissebb, 2011-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 127 849 főre csökkent, melyből 44,87% (57 362 fő) vallotta magát magyarnak.

Marosvásárhely fő látványosságai közé tartozik a belvárosi Rózsák-tere a számtalan barokk, szecessziós épületekkel, mint a Keresztelő Szent János-templom, Barátok templomának híres tornya, a Közigazgatási Palota vagy a Kultúrpalota. A 17. századi hangulat megteremtője 4 bástyás vár, amely délnyugati részén kiemelkedik a Vártemplom tornya. A megyei jogú város számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, barokk, klasszicista, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.

 

Gazdaság

Marosvásárhely jelenlegi nagyobb ipari létesítményei szinte mind a  szocializmus idején jöttek létre. Ezek nagyrészt 1989  után  privatizálásra kerültek.

A város ipari fejlődését meghatározó mind a mai napig működő ipari egységei közé tartozik az  1949-ben alapított Electromureş (magyarosan Elektromaros), amely a városnak és környékének még 1989-ben is közel 10.000 munkahelyet biztosított.

Marosvásárhely Románia szerte híres egészségügyi színvonaláról, amely többek között az  Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek és a gyógyszergyártó Armedica-nak volt köszönhető. 1998-ban Gedeon Richter România SRL kivásárolta a román államtól a cég 50,98%-os többségi részesedését. A gyógyszergyár 2006-ban 39 termékével volt jelen a román piacon, legfontosabb termékcsoportjai: a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszerre ható készítmények, antibiotikumok tabletta, kenőcs, illetve oldat formájában. A bel és külföldi piaci kereslet növekedése valamint a piaci pozíció megszilárdítása szükségessé tette 2007-ben, egy modern logisztikai központ létrehozását. Ez 13.000 m² beépített területet jelent közvetlenül a város mellett, amiből 5.200 m² a raktárépület.

A helyi ipar legnagyobb létesítménye az Azomureş (magyarosan  Azomaros) vegyipari kombinát. A Friesland Câmpina tejfeldolgozó üzeme is sok munkahelyet biztosít és fontos szereplője a helyi gazdaságnak.

A város közlekedése szempontjából nagyon fontos az  1961-ben létesített nemzetközi repülőtér, amely összeköttetést biztosít számos európai nagyváros között. Közvetlen közelében található a 2006-ban  Európai Unió SAPARD alapjából felépített ipari park. Az ipari parkban számos multinacionális cég végzi tevékenységét több ezer munkahelyet biztosítva a környező települések lakosságának.

A településen, számtalan multinacionális nagykereskedelmi cég található meg. Az első ilyen nagykereskedelmi hálózat 2002-ben települt a város észak-keleti határába. A nagyáruházak helyi fejlődési történetében kulcsfontosságú esemény volt a 2007-ben átadott European Retail Park (röviden ERP), amelynek csaknem 18.000 m² területén hipermarketek sora található.